Behajthatatlan követelés miatti áfa csökkentés lehetősége – 3. rész

A fogalom-meghatározásból (behajthatatlan követelés) fakadó fontos körülmények, követelmények

Behajthatatlan követelés címén az áfatörvénybeli definícióra figyelemmel az alábbi körülményekre tekintettel csökkenthető az adó alapja:
  • A „termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett" és „a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el" szövegfordulatokból együttesen következik, hogy az adóalap-csökkentés lehetőségével élni kívánó adóalany által teljesített ügyletnek kell a követelés alapjául szolgálni. Ha például egy adóalany, egy másiktól követelést vásárolt, és ezt a megvásárolt követelést nem tudja részben vagy egészben behajtani az adóstól, akkor a követelést megvásárló személy erre, az általa sem behajtható ellenértékre (részellenértékre) az adóalap utólagos csökkentésének lehetőségével nem élhet, behajthatatlan követelésre alapozva.
  • Nem alkalmazhat adóalap-csökkentést az adóalany, ha a követelése nem az áfatörvény szerinti termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból fakad, hanem például elszámolási kötelezettséggel átvett pénzösszeg meg nem fizetéséből.
  • Az „ekként számolta el" fordulatból következően az adóalapját csökkenteni kívánó adóalanynak a kérdéses összeget behajthatatlan követelésként kell bevezetnie az áfa nyilvántartásába.
  • Az „adót is tartalmazó összege" szövegezésből következően fordított adózás alá eső ügyletek esetében nem alkalmazható a rendelkezés. Fordított adózás alá eső ügyletek esetében a nem fizető vevő kötelezett az adófizetésre, ezért ő maga nem csökkentheti az adóalapot a saját nem fizetésére hivatkozva, az ügyletet teljesítő fél kintlévősége pedig adót nem tartalmazó összeg, vagyis esetében nem merülhet fel általa megállapítandó adó, amit csökkenthetne.
  • A meghatározásban szereplő „követelésként fennálló" fordulatból eredő fontos követelmény, hogy fennálló követelésről legyen szó, e tekintetben azonban nem a számviteli elszámolás a döntő. Ha egy követelés az adóalanynál ténylegesen megszűnt, mert például azt eladta, az áfatörvény alkalmazása szempontjából nem beszélhetünk fennálló követelésről, és így a behajthatatlan követelés fogalmának nem tud megfelelni.

A fogalom-meghatározásból következő körülményt, hogy véglegesen nem térült meg a követelés, a következő dokumentumokkal lehet alátámasztani:
  • Az a) pont szerinti ok - „a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi" - esetében: nemleges foglalási jegyzőkönyv.
  • A b) pont szerinti ok - „a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte" - esetében: az adott eljárást vezető bíróság által végzéssel jóváhagyott, e törvényekben foglalt követelményeknek megfelelő egyezségi megállapodás.
  • A c) pont szerinti ok - „a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el" - esetében: a felszámoló igazolása, nyilatkozata. E feltétel teljesüléséhez fontos az is, hogy a folyamatban levő felszámolási eljárás kezdő időpontjától - felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlöny honlapján történő közzétételének napjától - legalább 2 év teljen el. (Eddig a felszámoló nyilatkozatának birtokában sem lehet ilyen alapon behajthatatlan követelésnek minősíteni az adott követelést az áfatörvény alkalmazásában.)
  • A d) pont szerinti ok - „a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet" - esetében: az eljárás befejezéséről, a vagyonfelosztásról rendelkező iratok. [Az adott felszámolási, önkormányzati adósságrendezési eljárás befejeződik, és az eljárást lefolytató bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat alapján az adóalapot csökkenteni kívánó adóalany (mint hitelező) részére járó vagyon nem nyújt fedezetet a követelésre. Kizárólag a vagyonfelosztási javaslat alapján átvett vagyonnal (ha van ilyen) nem fedezett követelés (követelés-rész) tekintetében merülhet fel a behajthatatlannak minősülés az áfatörvény alkalmazásában e rendelkezés alapján.]



Úgy érzi, hogy nehezen tudja kezelni kintlévőségeit és a lejárt határidejű számlák csak gyűlnek? Ha igen, akkor keresse meg cégünket és kérjen bővebb tájékoztatást Követeléskezelési szolgátatásukról, amely folyamat során a megelőzésre fókuszálunk! Megoldásainkkal és tapasztalatunkkal, hatékonyan tudjuk segíteni vállalkozását! Vegye fel velünk a kapcsolatot és mi segítünk megoldást találni problémáira!

Keressen minket az alább található elérhetőségeink egyikén, vagy az Ajánlatkérési űrlapon!





Szeráf Pannónia Kft.