Az áfatörvény meghatározása értelmében „behajthatatlan követelés: termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás alapján keletkezett, követelésként fennálló ellenérték vagy részellenérték adót is tartalmazó összege, amelyet a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója ekként számol el nyilvántartásában az alábbi okok valamelyike alapján:
a) a követelésre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet vagy a talált fedezet azt csak részben fedezi,
b) a követelést a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedte,
c) a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el,
d) a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.”
Az általános forgalmi adózás rendszerében nem a számviteli törvény fogalma irányadó elsődlegesen, hanem a fenti meghatározásra kell figyelemmel lenni, amikor az adóalap-csökkentés lehetőségét mérlegeljük. Ebből látható, hogy lényegében akkor nyílhat lehetőség adóalap-csökkentésre ezen a jogcímen, ha már nyilvánvaló, hogy a követelés nem fog megtérülni, vagyis véglegesen behajthatatlanná vált.
II. Második lépésként meg kell vizsgálni, hogy megfelel-e, eleget tud-e tenni az adóalany az adóalap-csökkentéssel összefüggésben támasztott, áfatörvényben előírt további feltételeknek.
- Az utólagos adóalap-csökkentés lehetősége érdekében az értékesítést teljesítő adóalanyra és annak vevő partnerére vonatkozó feltételeket az áfatörvény 77. § (7)-(10) bekezdései határozzák meg.
„Különös tekintettel a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével a következő feltételek együttes teljesülése esetén:
a. az adóalany és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője független felek,
b. az adóalany a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét a (8) bekezdésben meghatározottak szerint előzetesen írásban értesíti, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt,
c. az adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában,
d. a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában,
e. a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatóság holnapjáról lekérdezhető adatbázisában a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában és az azt megelőző egy évben,
f. a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában nincs törölve,
g. az állami adó- és vámhatóság a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjáig nem adott tájékoztatást az adóalany részére a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről,
h. a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt, és
i. a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg.”
III. Harmadik lépés – Az adóalap-csökkentés elszámolása, bevallása, nyilatkozat teljesítése
- Az értékesítő, az adóalap-csökkentést elszámoló adóalany feladatai
Az adóalany a behajthatatlan követelésre alapozott adóalap-csökkentését nem az aktuális, a csökkentés elszámolásának időpontját tartalmazó áfabevallásban végezheti el, hanem önellenőrzés keretében. Ennek oka, hogy az áfatörvény adóalap és fizetendő adó utólagos csökkentésének elszámolására vonatkozó (önellenőrzés mellőzését és az aktuális/megjelölt adómegállapítási időszakban történő elszámolást lehetővé tevő) rendelkezései között nem szerepel ez a tényállás. A behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentés értesítési kötelezettséggel jár, nem igényel azonban számlahelyesbítést vagy érvénytelenítést. A felek között a teljesítés, a ki nem fizetett ellenérték követelhetősége ugyanis változatlanul fennáll. A partner korrekciójának alapját megfelelően szolgálja az előzőekben említett előzetes írásbeli értesítés.
Az önellenőrzést az önellenőrzéssel érintett időszakra vonatkozó, az adott évre rendszeresített áfabevallás keretében, az adott tárgyévi bevalláshoz kialakított nyilatkozattétel kíséretében végezhetik el az adóalanyok. A nyilatkozatokat az áfabevallás részeként rendszeresített nyomtatvány-részben kell megtenni. Erre nemcsak a 2020. évi, a 2065 számú bevallás, hanem a 2016.– 2019. évek bevallásai is fel lesznek készítve.
Az adóalapot csökkenteni kívánó adóalanynak a nyomtatványon nyilatkozni kell:
• a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról,
• az érintett ügyletről kiállított számla sorszámáról,
• az adóalap-csökkentés összegéről,
• a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről, adószámáról, valamint
• arról, hogy az ügylet ellenértéke más módon nem térült meg számára.
FIGYELEM!!! Abból következően, hogy a nyomtatványon a feltüntetendő adatok között a termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószámát is fel kell tüntetni, adószámmal nem rendelkező, nem adóalany partner esetében behajthatatlan követelés jogcímén az adóalap nem csökkenthető.
- Mi a teendő, ha utóbb, az adóalap-csökkentés elszámolását követően a vevő mégis fizet?
Az áfatörvény azt is rendezi, hogyan kell eljárni, ha az adóalany partnere, a vevő az adóalap korrekciójának elvégzését követően mégis fizet, megtéríti a korábban ki nem fizetett ellenértéket vagy annak egy részét. Ez a körülmény ismételt önellenőrzést és ennek keretében adóalap növelést (a csökkentett adóalap visszarendezését) von maga után. Erre utal az áfatörvény ezzel kapcsolatos rendelkezése, melynek megfogalmazása szerint a megtérített ellenérték vagy részellenérték adóval csökkentett összegének erejéig az adóalap utólagos csökkentése nem alkalmazható. Az ismételt önellenőrzést az adóalanynak ebben az esetben is az áfabevallásban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány-részben, nyilatkozattétellel kell kísérni, amelyen a beszerző partnere nevét, adószámát és a megtérített ellenérték, részellenérték adóval csökkentett összegét kell feltüntetnie.
- A levonható adó korrekciója a vevő oldalán
Az ügyletet teljesítő adóalany behajthatatlan követelés címén történő adóalap-csökkentésének következményeként szükségessé válik, hogy a másik oldalon, a vevőnél, vagyis a nem fizető adóalanynál az ügylethez kapcsolódóan eredetileg levonható adó is kiigazításra kerüljön. Emiatt írja elő az áfatörvény, hogy amennyiben az ügyletet teljesítő adóalany behajthatatlan követelés címén utólag csökkenti az adóalapját, ez a vevő szempontjából az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának minősül.
Az áfatörvény a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó, jelen esetben is alkalmazandó rendelkezése alapján, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag, az adólevonási jog keletkezését követően változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany a különbözetet abban az adómegállapítási időszakban köteles a fizetendő adó összegét növelő tételként figyelembe venni, amelyben a változás bekövetkezik.
Ebből következően a partner (a vevő) az eredetileg levonható előzetesen felszámított adónak a csökkenését ebben az esetben – fizetendő adót növelő tételként – az adóalap-csökkentést érintően kapott értesítés időpontját tartalmazó adómegállapítási időszakban köteles bevallani.
Fontos feltétel továbbá, hogy a partner (a vevő) e különbözet elszámolásakor köteles a bevallással egyidejűleg az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, az áfabevallásban, annak erre szolgáló nyomtatvány-részében nyilatkozni
• a különbözet összegéről, valamint
• az ügyletet teljesítő adóalany nevéről és adószámáról, aki (amely) e különbözet alapjául szolgáló, behajthatatlan követelés címén az adóalap-csökkentést elszámolta.
Ha a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenértéket akár részben, akár egészben, utólag a partner bármely oknál fogva mégis megtéríti az értékesítést teljesítő félnek, akkor ez számára (vevőként) is maga után vonja az adózásbeli következmények érvényesítését. Ezt úgy számolhatja el, hogy a levonható előzetesen felszámított adó – értesítés alapján történt – utólagos csökkenése miatti fizetendő adót növelő tétel elszámolását tartalmazó adóbevallást önellenőrzés keretében helyesbíti.
IV. Hatályba lépés, átmeneti rendelkezés
A behajthatatlan követelés címén történő adóalap-csökkentésre, valamint ehhez kapcsolódóan az eredetileg levonható adó utólagos korrekciójára vonatkozó rendelkezések 2020. január 1-jén lépnek hatályba. Főszabály szerint az erre a napra vagy ezt követő időpontra eső teljesítési időponttal megvalósuló ügyletek esetében alkalmazható az adóalap ilyen jogcímen történő csökkentése, és végzendő el az eredetileg levonható adó utólagos korrigálása is a vevő részéről.
Átmeneti szabály rögzíti, hogy az új rendelkezések azokban az esetekben is alkalmazhatóak, amikor a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontja 2020. január 1. napját megelőzi, de 2015. december 31. napját követő időpontra esik. Vagyis lehetőség nyílik már 2016. évi teljesítések után is ilyen jogcímen az adóalap-csökkentés elszámolására az elévülési időre is figyelemmel, amennyiben annak az áfatörvényben előírt, előzőekben említett feltételei fennállnak.
Szakértő szerzőnk:
Dr. Kis Sándor Péter, egyéni ügyvéd
e-mail: info@drkspugyved.hu
honlap: https://drkspugyved.hu
tel.: +36 70 701 2648
