Behajthatatlan követelés miatti áfa csökkentés lehetősége – 2. rész

Hogyan lehet a behajthatatlan követelés miatti áfa csökkentés feltételeinek megfelelni?

- Az eladó és a vevő független felek legyenek az adott értékesítés viszonylatában. Ebből a szempontból az áfatörvény szerinti meghatározásra kell figyelemmel lenni. Eszerint nem független felek az olyan – jogilag egyébként egymástól független felek –, akik (amelyek):

• egymás viszonylatában kapcsolt vállalkozások [a kapcsoltság fogalmát az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 7. § 28. pontja határozza meg, tovább utalva a társasági adó törvényre];
• közöttük névre szóló tulajdonosi (tagsági) jogviszony áll fenn;
• közöttük az egyik fél a másik félnek vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja;
• közöttük az áfatörvény 6. § (5) bekezdése szerinti viszony (munkaviszony vagy azzal egyenértékű jogviszony) áll fenn;
• egymás közeli hozzátartozói, vagy a felsoroltakban meghatározottak közeli hozzátartozója.

Ennek a feltételnek folyamatosan fenn kell állnia. Nincs mód adóalap-csökkentésre, ha a felek – az eladó és a vevő – jelenleg már független felek, de a korábbiak folyamán (akár a teljesítés időpontjában vagy azt követően) egymással az előzőekben említett jogviszonyban álltak.

• Az adóalap-csökkentés feltétele a partner előzetes írásbeli értesítése is. (Ennek adattartalmáról nem itt, hanem külön pontban lesz szó.)Ebből következően nem elegendő sem a szóbeli értesítés, sem az utólagos tájékoztatás. Az értesítés alapján az adóalap-csökkentést elszámoló adóalany adós partnerének csökkentenie kell a levonható adóját az általa teljesen vagy részlegesen ki nem fizetett ügyletre tekintettel. A partner értesítésére vonatkozó feltétel teljesül, ha azt feladták, amit az eladónak megfelelően dokumentálnia kell (ehhez az áfatörvény nem határoz meg kritériumokat). Az értesítést nem kell feltétlenül tértivevénnyel kísérni, de hasznos lehet az ajánlott feladás. Fontos, hogy ha az üzleti kapcsolat már nem áll fenn, akkor is meg kell kísérelni a partner értesítését, ilyen esetben a legutolsó ismert címére kell az értesítést megküldeni. Nem elfogadható, ha az adóalany tudottan nem valós címre küldi meg az értesítést. (Sérül a rendeltetésszerű joggyakorlás elve, vagyis nem teljesülnek az adóalap-csökkentés feltételei.) Az adóalap-csökkentést – az egyéb feltételek fennállása esetén – nem zárja ki automatikusan, ha a vevő időközben megszűnt, tekintettel arra, hogy az értesítési kötelezettség alól kivételt jelent, ha ismert, hogy a vevő jogutód nélkül megszűnt (törölték a cégnyilvántartásból).
• Az adóalap-csökkentést elszámolni készülő adóalannyal kapcsolatos követelmény (személyi feltétel), hogy a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában (mivel ez önellenőrzéssel végezhető, e feltétel az ezzel kapcsolatos önellenőrzés benyújtásának időpontját jelenti) nem állhat csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt. Ha valamelyik eljárás az említettek közül már megindult az adóalannyal szemben az önellenőrzés benyújtásakor, behajthatatlan követelés címén nem jogosult az adóalapot csökkenteni. A végelszámolási eljárás ugyanakkor nem zárja ki a behajthatatlan követelésre alapozott adóalap-csökkentést.
• További feltétel, hogy az adóalapot csökkenteni kívánó adóalany nem kapott, ne kapjon a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló értékesítés teljesítésének időpontjáig a NAV-tól a partnere kockázatosságára felhívó figyelmeztetést. (Tájékoztatást arról, hogy a vevő fél az adókötelezettsége teljesítését vélelmezhetően megkerüli.)
• A nem fizető fél, a vevő személyét illetően is támaszt feltételeket az áfatörvény a behajthatatlan követelésként történő elszámolással összefüggően. Ezeknek teljesülése a termékértékesítő, szolgáltatásnyújtó adóalany adóalap csökkentésének a feltételei (vagy akadályai, ha nem teljesülnek).

• csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt állt, vagy
• adószáma törölve van,
• valamint akkor sem, ha az ügylet teljesítési időpontjában és az azt megelőző egy évben szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatóság honlapjáról lekérdezhető adatbázisában.

• Az Art. alapján közzéteendő szankciós jelleggel törölt státuszban nyilvántartott adószámok listájában kizárólag azok az adószámok szerepelnek, amelyeket a lekérdezés időpontjában ekként tart nyilván a NAV (Ez naponta frissül!!!).
• Az Igazságügyi Minisztérium által üzemeltetett Cégszolgálati lekérdező felületen (https://www.e-cegjegyzek.hu) az adószám törzsszám részének feltüntetésével nyilvános információként jelenik meg, ha az ügyfél adószámát az adóhatóság szankciós jelleggel törölte. Az erre vonatkozó információkat a cégjegyzék 21. rovata tartalmazza, ahol a másolati adatok lekérésével lehetőség nyílik arra, hogy az adószám változásának időben egymás utáni folyamatát is megtekinthesse a kérelmező. Ugyanez a rovat tartalmazza továbbá az adószám szankciós törlése, illetve ennek közzététele időpontját is.
• A nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők – az adott ügylet teljesítési időpontjára visszamenőlegesen – lekérdezhető adatbázisát a NAV a honlapján elérhetővé teszi 2015. január 1-jére visszamenőleg.

(A „megelőző egy év” alatt 365 napot kell érteni ebből a szempontból, nem naptári évet. A bevallás benyújtásának pedig ténylegesen az önellenőrzés benyújtásának napja tekintendő, nem annak benyújtási határideje.)

- Az adóalap-csökkentés lehetőségének további feltétele, hogy az ellenérték megfizetésének esedékessége óta legalább egy év elteljen.

- Az adóalap csökkentésének feltétele az is, hogy az adóalany számára az ellenérték nem térül vagy térült meg, azaz más módon nem jutott vagy jut(hat) hozzá a behajthatatlan követelésnek minősülő összeghez, sem a múltban, sem a jövőben. Ha az adóalany számára például kezességvállalás vagy bankgarancia, vagy biztosítás révén megtérül, megtérülhet a követelés, nem teljesül ez a feltétel. E feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell az adóhatóság felé. Erre az áfabevallásban, a behajthatatlan követelés elszámolásához kapcsolódó nyilatkozatok céljára kialakított nyomtatvány-részben, annak erre rendszeresített rovatában lesz mód, amelynek kitöltését útmutató segíti.

• Értelemszerűen nem adódhat adóalap-csökkentési lehetőség abban az esetben sem, ha a teljesítés után az adóalany az általános forgalmi adót nem vallotta be és fizette meg a költségvetés felé.

• A behajthatatlan követelésként történő elszámolás oka. Az értékesítő adóalanynak az ekként való könyvelés indokát kell feltüntetni. Fontos itt is kiemelni, hogy ez alatt csak az áfatörvény értelmező rendelkezései között nevesített ok valamelyike fogadható el (így pl. a követelés elévülése – amely számviteli szempontból a követelés behajthatatlanságát jelenti – nem lehet ilyen ok az áfatörvény alkalmazásában).
• Azon számla sorszáma, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást tartalmazza.
• A behajthatatlan követelés összege, amelyet meg kell bontani ellenérték (részellenérték), valamint az arra jutó adó összegére.
• Az adóalap-csökkentést elszámolni kívánó adóalanynak kifejezetten nyilatkoznia kell az értesítésben arról, hogy a megjelölt ellenérték adót nem tartalmazó összegével az adó alapját utólag csökkenti.

Fontos kiemelni, hogy:

• az áfatörvényben előírt összes feltételnek együttesen teljesülnie kell ahhoz, hogy az adóalap-csökkentést ezen a jogcímen az értékesítő adóalany megvalósíthassa, elszámolhassa,
• figyelemmel kell lenni a rendeltetésszerű joggyakorlás elvére, visszaélésszerűen nem kerülhet sor a csökkentésre.
• Az áfatörvény rendelkezései az adóalany vevőkkel bonyolított ügyletekkel kapcsolatos adóalap-csökkentés esetkörére vonatkoznak,
• a behajthatatlan követelésen alapuló adóalap-csökkentés gyakorlása során a fizetendő adó alapja nem módosítható elévült időszakot érintően.