A követelés elévülési ideje főszabály szerint 5 év, de vannak olyan területek, tevékenységi körök, ahol az elévülés csak 1 év!
Az elévülési időn túl az adós a követelés teljesítését megtagadhatja. Az elévült követelést a számviteli törvény szerint behajthatatlan követelésként kell kezelni, azt a könyvekből ki kell vezetni!
Az elévülésről a Ptk. 6:21.§ és 6:22§ szakasza foglalkozik.
A következőkben azt vizsgáljuk, hogy mely esetekben beszélhetünk az elévülés nyugvásáról és megszakításáról, ez rendkívül hasznos információ lehet követelésünk érvényesítésekor.
A polgári Törvény könyv nyújt ebben segítséget:
6:24. § [Az elévülés nyugvása]
Elévülés nyugvásáról akkor beszélünk, amikor valamilyen akadály áll fenn követelésünk érvényesítésekor, ekkor elévülés ideje „megáll”, majd az akadály megszűnését követően a nyugvás kezdetén fennálló elévülési idő folytatódik.
(1) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik.
(2) Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos - határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál - kevesebb van hátra.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, az elévülés megszakítására vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az egyéves - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén a három hónapos - határidő számítása kezdődik újból.
6:25. § [Az elévülés megszakítása]
Az elévülés megszakítása nem más, mint az elévülési idő megszakadása, amelyet bizonyos cselekmények bekövetkezése okoz.
Az alábbi esetekben az eljárások érdemi befejezése a feltétel ahhoz, hogy igényeink érvényesítése során az elévülési idő újból induljon.
(1) Az elévülést megszakítja
a) a tartozásnak a kötelezett részéről történő elismerése;
b) a kötelem megegyezéssel történő módosítása és az egyezség;
c) a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott; vagy
d) a követelés csődeljárásban történő bejelentése.
(2) Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik.
(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
